Beatles 50

Néhány perccel ezelőtt elkészültek a hatodik nagylemez felvételeivel. 13 órája ülnek a stúdióban, most botorkálnak hazafelé az Abbey Roadról.

Az már egyértelmű, hogy a We Can Work It Out és a Day Tripper kislemezen jelenik meg, rajtuk kívül pedig mindössze hat dal* állt készen két nappal ezelőtt; édeskevés egy nagylemezhez. Márpedig legkésőbb december elején meg kell jelennie ahhoz, hogy a karácsonyi őrületben idén is a Beatles taroljon. A probléma csak az, hogy a szerzők kezdenek kifogyni a dalokból.

Ismerve a műfaj színvonalát, szinte hihetetlen, de a tegnapi és a tegnapelőtti napon egy egészen vállalható showműsort forgatott az együttes The Music of Lennon And McCartney címmel.

Ha nem is túl komolyan, de felmerült, hogy ne fogadják el az MBE*-kitüntetést, a júniusi sajtótájékoztató után azonban már nem volt visszaút. A királyi ház döntését nem várt felhördülés követte: a szemforgató megnyilatkozások után többen is akadtak, főleg háborús hősök, akik visszaküldték a kitüntetéseiket, mivel nem óhajtottak azonos plecsnit viselni egy beategyüttessel.

Tegnap 9 egész órán át próbálták és vették fel a McCartney-Asher saga legújabb epizódjából építkező I'm Looking Through You-t. A szerző pár hete még arra kérte barátnőjét, próbálja megérteni az ő álláspontját is ("try to see it my way" - énekli az azóta már végleges formáját elnyert We Can Work It Out-ban), most viszont már úgy érzi, nem is ismeri a nőt, akivel veszekszik ("I thought I knew you, what did I know?").

Karácsony előtt nem csak egy új albummal, hanem egy a slágerlistákat újra meghódítani képes kislemezzel is elő kell állni. Egyelőre nem úgy tűnik, hogy Lennon, McCartney vagy akár Harrison újabb szerzeményei a jól bejáratott utakon haladva születtek volna, sokkal inkább az ismeretlen területek vonzzák mindhármukat.

Úgy látszik, a Beatles ráállt a humor-témára. Lehet, hogy az egyre jobb barátjukká váló marihuánának is szerepe van ebben, de inkább arról van szó, hogy a gyakran sehová sem vezető dalszövegeiket igyekeznek a zenéjükhöz méltó szintre emelni.

Nem véletlenül ilyen nagy a csönd a Beatles háza táján. Hiába vezeti a Help! a listákat már vagy hat hete, a tavalyi és a tavaly előtti évhez hasonlóan a kiadó idén is elvárja, hogy az együttes kitermelje a második nagylemezt, így aztán október 12-én stúdióba is vonulnak. Az amerikai turné után most csak látszólag vannak tehát szabadságon, McCartney és Lennon gőzerővel írja az új számokat, Harrison sem tétlenkedik, Starr pedig apuka lett.

Bizony, az esküvő napján Maureen már minden bizonnyal terhes volt. Szeptember 13-án hozta a világra a második Beatle-babát, örök hűséget pedig alig hét hónappal ezelőtt fogadott Ringonak.

Elég ciki, hogy egyetlen Beatles-koncertlemezt sem sikerült még piacra dobni. A Capitol már a tavalyi Hollywood Bowl-béli fellépésre úgy készült, hogy ősszel kiadja, de - néhány dal kivételével - annyira kiábrándítónak bizonyult a hangminőség, hogy letettek róla. Most viszont új, ráadásul dupla lehetőséget kaptak: az elmúlt két este a Beatles újra a Hollywood Bowl-ban lépett színpadra, így még válogathatnak is a felvételek között.

Aktív pihenéssel használja ki Los Angeles-i szabadnapjait a négy liverpooli. A Gábor Zsazsától bérelt Beverly Hills-i házban magányosan el tudják ütni az időt, kivéve, amikor néhány hölgyrajongó helikopterrel száll föléjük, hogy onnan próbáljon a medencéjükbe ugrani. Nem sok híja volt, hogy meg is tegyék.

A New Yorkban indult észak-amerikai turné második, torontói állomásán Lennon úgy belejött a könyökkel glissandózásba, hogy szervizbe kellett vinni hangszerét, a tegnapi atlantai bulin így egy kölcsön Vox orgonán kísérhette le az I'm Down-t.

Tavaly is, idén is léptek már fel stadionban. Ekkora közönség előtt azonban még soha. 55,6 ezer ember sikítozása közepette játszani akkor is zavarba ejtő feladat, ha a négy Beatle történetesen két éve ebben az őrületben éli az életét.

A Blackpoolban két hete történteket még talán-talán lehetett ártatlan csipkelődésnek vélni, a tegnap esti Ed Sullivan Show során viszont Lennon már teljesen nyilvánvalóan adott hangot nemtetszésének partnere szólózása miatt.

Majdnem sikerült az A Hard Day's Night-hoz hasonlóan kizárólag saját szerzeményekkel megtölteni a lemezt. Mivel azonban a That Means A Lot-tal és az If You've Got Trouble-lal felsültek, a Yes It Is-t és az I'm Down-t pedig kislemezek B-oldalán szórták el, kénytelenek voltak két feldolgozással kiegészíteni a tizenkét saját számból álló hanganyagot. A "Williams-napon" rögzített két dalból a Dizzy Miss Lizzy-nek jutott hely, a Bad Boy (egyelőre?) csak az amerikai piacon boldogítja a rajongókat. Starrnak, ahogy a Beatles For Sale felvételei során is történt, az utolsó pillanatban találtak megfelelő énekelnivalót: ez lett a színpadon korábban sosem (azóta már annál inkább) játszott Act Naturally.

Lennon egoját McCartney a Can't Buy Me Love-val szurkálta meg először, a Yesterday-jel pedig valószínűleg maradandó károsodást okozott.

Ha Önnek mindegy, mit csinálnak, mit mondanak, csak látni akarja a négy Beatle-t, a moziban a helye. Minden más esetben jobban jár, ha csak a lemezeiket hallgatja.

Tegnap befejeződtek a Help! album felvételei.

George Martin hamar meggyőzte a kétkedő McCartneyt arról, hogy bátor vállalkozás volna a három nappal korábban rögzített Yesterday-t vonósnégyessel feldobni. A szerző mondogatta ugyan a producernek, hogy nem akar olyan lenni, mint Mantovani, meg a vonósok által alkalmazott vibratotól is a hideg rázza, de csiklandozta az ötlet annyira az önérzetét, hogy belevágjon.

"McCartney mintha nem lenne alkotóereje csúcsán: a héten rögzített dalainak minősége nem közelíti meg a partnere által jegyzettekét, és ami a nagyobb probléma, a saját tavalyi szerzeményeiét sem" - írtuk aggódva februárban, amikor a film betétdalaival elkészültek. Tegnap óta viszont újra Lennon önbecsülését kell félteni, nem McCartney kreatív energiáit.

Így megy ez minden filmforgatáson, nem igaz? Két jelenet között betoppan Peter Sellers, hogy a főszereplőknek Grammy-díjakat adjon át. Teljesen hétköznapi eset. A felvétel az NBC külön kiadásában megy majd le, mi már most láthatjuk:

John Lennont telibe találta Richard Lester ötlete. A rendező úgy döntött, Help! lesz a film címe, ami annyira passzol Lennon aktuális hangulatához, hogy múlt héten új, Weybridge-i lakásában meg is írta az azonos című dalt.

Több mint négy hónap éheztetés után a brit piac ma megkapja legújabb Beatles-betevőjét, de nem biztos, hogy ínyére lesz ez az ízvilág. A Ticket To Ride keményebb és lassabb húzású a jól megszokott Beatles-slágereknél, ráadásul az optimista tartalomnak is annyi: hősünket elhagyja az öntudatos nő, de ő a kisujját sem mozdítja azért, hogy ezt megakadályozza, beéri annak mormolásával, hogy "azt hiszem, most szomorú leszek".

A behódolt rajongóknak mindegy, milyen filmet látnak majd a vásznon, már akkor sikítozni fognak, amikor a teremben lekapcsolják a lámpákat. Ennek a biztos tudatában az együttes nem éppen motivált abban, hogy jó mozit készítsen, a forgatást így saját maga marihuánamámoros szórakoztatásával próbálja átvészelni. Mindez mérsékelten izgatna minket, ha a stúdióban még képesek volnának tisztességesen dolgozni, de a tegnapi produkciójuk különösen elkeserítő.

A Beatles tegnap megérkezett a Bahamákra, ma pedig már meg is kezdődik a forgatás.

A nassaui reptéren lezavartak pár interjút, amelyekbe csak azért érdemes belehallgatni, mert csontra be vannak szívva:

Hat nap után tegnap véget értek a stúdióülések, holnap pedig irány a Bahama-szigetek, hogy nekiálljanak az új film forgatásának.