A behódolt rajongóknak mindegy, milyen filmet látnak majd a vásznon, már akkor sikítozni fognak, amikor a teremben lekapcsolják a lámpákat. Ennek a biztos tudatában az együttes nem éppen motivált abban, hogy jó mozit készítsen, a forgatást így saját maga marihuánamámoros szórakoztatásával próbálja átvészelni. Mindez mérsékelten izgatna minket, ha a stúdióban még képesek volnának tisztességesen dolgozni, de a tegnapi produkciójuk különösen elkeserítő.

 

Egyszer már felsültek a That Means A Lot című dallal, de arra még rá lehetett fogni, hogy a hatnapos folyamatos stúdiózás és teljesítménykényszer okán nem maradt energiájuk rá. Azóta több mint egy hónap telt el anélkül, hogy bármilyen munkát végeztek volna – már ha a kamerák előtt való bódult bohóckodást nem számítjuk ide. Ehhez képest tegnap úgy érkeztek meg az Abbey Roadra, hogy nem volt ötletük a félkész dal összerántására, nem csoda, hogy a négy próbálkozásból egyszer sem jutnak a végére:

Az első nekifutásnál Harrison még gitárjával felelgetni próbál McCartney énekére (1:00-tól), akinek viszont, úgy tűnik, gondja akad a magas tartományban. Hangnem- és tempóváltás után (1:55-től) megcsillan a remény, Starr is kitesz magáért, de hamar kiderül, maguk sem tudják, merre tovább a második verzerefrén után. A G-dúrba való visszatérés (4:35-től) rossz döntésnek bizonyul, a középrész után önmaguk paródiáját adják elő, és csak ez után jön az igazi bünti. 6:19-nél McCartneynak már a beszámolása is rossz, aztán olyan hamisan „énekel”, hogy csak acélosra edzett dobhártyával kibírható a hátralévő egy perc.

Film, felvétel, füst (forrás: Textovi Pjesama)

Számos stúdiónapon méltattuk már a Beatles találékonyságát, tegnap viszont épp fordítva zajlottak az események: minden egyes felvételük alulmúlta az előzőt. Részletkérdés, hogy mindez oka vagy okozata-e a mértéktelenné váló kannabiszfogyasztásuknak, az biztos, hogy az idén rögzített dalok legalábbis kevésbé egyenletes színvonalúak, mint az előző két nagylemezen hallhatók. 

A nyilvánvaló fiaskó után egyébként végleg lemondtak a That Means A Lot-ról, és valószínűleg P.J. Proby-nak dobják majd oda – vélhetően ez az egyetlen jó döntés, ami tegnap este a stúdióban született.