A szerdai nap a legnagyobb jó indulattal is a kísérletezgetések jegyében telt, de mégis sikerült úgy elhagyni a stúdiót, hogy két dallal – a már említett All I’ve Got To Do mellett egy további Lennon-szerzeménnyel, a Not A Second Time-mal – elkészültek.

Az I Wanna Be Your Man és a Little Child kudarcos próbálkozásait másnap próbálták jóvátenni, de ez is csak félig-meddig sikerült. Csütörtökön ugyanis már mindkettővel jobban haladtak, de egyiket sem tudták olyan állapotba hozni, amivel elégedettek lettek volna. Előbbit Starr becsülettel felénekelte ugyan, de a többiek elég koncepciótlanul kísérték le. Volt róla szó, hogy a szintén fele-fele arányban Lennon és McCartney jegyezte Little Child szólóját is a dobos énekli majd, ám végül a szerzők magukra vállalták a feladatot. Abban maradtak, hogy a producer később megpróbál varázsolni valamit a szalagokkal, sőt akár rá is játszhat az I Wanna Be Your Man-re, például Hammond-orgonán, aztán majd meglátják, szükség lesz-e további felvételekre.

Azért nemcsak kínlódással telt a lemezkészítés, sőt, két szám meglepően gyorsan kiteljesedett. Az egyik épp az a Hold Me Tight volt, amellyel a Please Please Me maratoni felvételi napján nem boldogultak. A februári produktumot ignorálták, és tegnap a nulláról indulva, mindennel együtt tíz felvétel után elégedetten dőltek hátra – ami nem jelenti, hogy George Martinnak ne hagytak volna rajta tökéletesítenivalót.

Beatles_Harrison_1963_Forras_BeatlesPhotoBlog

A harmadik Beatle-dalszerző (forrás: Beatles Photo Blog)

A két stúdiónap legfőbb újdonsága, hogy felvették George Harrison első önálló szerzeményét. A Bournemouth-i fellépések idején lebetegedett gitáros talán a kényszerű semmittevés, talán a lázasan módosult tudatállapota miatt merészkedett társai után a dalszerzés tekervényes ösvényeire. A legtöbb most felvett friss dalhoz hasonlóan a Don’t Bother Me-t sem volt elég idejük összecsiszolni, így szerdán még csak a balul elsült próbálkozások listáját gyarapította, tegnap viszont épp ez a szám hozta ki a legjobbat az együttesből. A latinos ritmussal feldobott borongósan húzós szám formálgatása közben ütőhangszereket kértek a technikusoktól, így Lennon tamburinnal, McCartney clave-vel, Starr pedig bongóval támogatta a szárnyait próbálgató társat. Ezt hívják csapatszellemnek.

Bár minden bizonnyal vissza kell még térniük a stúdióba, a júliusban rögzített hat feldolgozás és két saját szám mellett az elmúlt két éjszakába nyúló felvételi nap során újabb hat Beatles-szerzeménnyel bővült az új nagylemez anyaga, ami azt jelenti, hogy – az elsőhöz hasonlóan – most is 8-6 arányban felülkerekedik az eredeti matéria. Ez már önmagában sem hétköznapi teljesítmény, hát még ha hozzávesszük, hogy két kislemez négy dala is megjelent a két album között, amelyek mindegyike McCartney és Lennon közös szerzeménye.

Nem mellesleg már az is biztosnak tűnik, hogy jövőre Ausztráliában is bemutatkozhatnak. Brian Epstein egyelőre csak szóban állapodott meg az illetékesekkel, de olyannyira biztosra veszi az utat, hogy azt kérte a stúdiótól, ha már a fiúk ott vannak, vegyenek fel pár üdvözlő üzenetet is, amelyek egy részét a Sidney-i 2SM rádió műsorvezetőjének, Bob Rogersnek címeznek, de legyen közte olyan is, amelyet bármely rádió bevethet. Az ausztrálok még nem, mi már most hallhatjuk őket: