Ez meg mi? Állítólag egy könyv. Sajátos vonalvezetésű rajzokkal, és annál is szemöldök-összerántóbb szövegfoszlányokkal.
A bevezetőben Paul McCartney kockafejű kritikusokat és megszállott rajongókat jövendöl, akik számon kérik majd a szerzőn az értelmetlen történeteket, illetve akik rejtett üzenetek után vadászva lapozgatnak majd. Igyekszünk egyik hibába sem beleesni, úgyhogy egész más szerepet szánunk magunknak: az illegális terjesztőét. Aki nem akar érte pénzt adni, itt ingyen is elolvashatja John Lennon In His Own Write című, tegnap megjelent – minek is nevezzük – nem zenében előadott agymenését.
Forrás: Bruce’s Blog
A háttérről legfeljebb annyit, hogy Lennon már diákkorában írogatott és rajzolgatott, leginkább papírcetlikre, az avatatlan szem számára mérsékelten értelmezhetően. A szerzőnek nemcsak a tekervényes észjárásából, hanem abból a félelméből is következett ez, hogy a szobájában esetleg kutakodó nevelő nagynénje, Mimi néni túlságosan kiismerheti őt, ha ékes angolsággal fejti ki szorongásait; maradt tehát a halandzsa, a groteszk.
Na, mégsem bírtuk ki mélyre ásás nélkül, McCartneynak máris igaza lett. Próbáljuk inkább élvezni a művet, úgyis „csak a történet számít, meg a szavak hangzása”, ahogy a szerző javasolja. Ha valamiben, az angol nyelvben rejlő kiaknázatlan lehetőségek felvillantásában mindenképp élen jár az In His Own Write. Azért ne szégyelljük magunkat, ha mégsem sikerül értékelnünk.
Pár napja George Harrison BBC-riporteri álruhát öltve igyekezett promózni a kötetet:
Az öninterjúk leirata itt elérhető.
Starr-ral és a szerzővel is interjút készít (4:10-től), meg kell hagyni, az általa épp parodizált profiknál lényegesen szórakoztatóbb kérdezői teljesítményt nyújtva. McCartney sem ússza meg, őt a filmforgatás rejtelmeiről faggatja (2:23-tól), majd garantálja, hogy rendelkezésre állásáért a rádió ki fogja fizetni a harminc shillinges gázsiját.
Minden okuk megvan arra, hogy jókedvük legyen, de akárhogy is, először fordul elő, hogy egy Beatle szóló produkciót dob piacra.
