Amint a Beatles dolgai kezdtek beindulni, Brian Epstein elhitte magáról, hogy amihez nyúl, az arannyá válik. Kedvencei mellett szép lassan a szárnyai alá vette a Gerry and the Pacemakers-t, a Big Three-t, illetve a számára különösen szimpatikus szépfiút, Billy J. Kramer-t és zenekarát, a Dakotas-t. A menedzser tisztában volt patronáltjainak a Beatleséhez képest jóval szerényebb képességeivel, viszonylagos sikereik mégis kezdték igazolni Epsteint. A berobbanó Beatles miatt a „tanult” London különös érzékenységgel kezdett fordulni a Mersey-parti térség felé: míg korábban lesajnálták az északiakat, manapság pozitív előítélettel tekintenek a liverpooliakra, elvégre ugyanazt a levegőt szívják magukba, mint a Beatles.
Epstein már tavaly év végén olyan koncertről álmodott, amelyen az általa – pontosabban cége, a NEMS által – menedzselt együttesek egymást váltva állnak színpadra. Januárban sikerült is rögzíteni az április 25-ei időpontot a croydoni Fairfield Hall-ba, de akkor még a Beatles sem tudott többet felmutatni a Love Me Do tizenhetedik helyénél (a Please Please Me pár nappal később jelent meg), ezért a szervező John Smith még megspékelte a műsort egy húzónévvel, a jól ismert színész-énekessel, John Leyton-nal.
Forrás: Beatles Bible
Év eleje óta a Beatles fordított egy keveset a brit széljáráson, ráadásul „Mersey Beat Showcase” néven már három sikeres közös koncertet is adtak Epstein zenekarai a tegnapi alkalmat megelőzően. Smith vérnyomása mégis a magasba szökött, mikor az est sztárvendége az utolsó pillanatban beteget jelentett, és lemondta fellépését. Mit volt mit tenni, kiballagott a klub előtt kígyózó tömeghez, hogy megossza velük a rossz hírt, és hogy felajánlja a jegyvisszaváltási lehetőséget azoknak, akiket Leyton vonzott a koncertre. A házigazda legnagyobb meglepetésére azonban egy shilling veszteséget sem kellett elkönyvelnie az est fő előadójának kiesése miatt: a tömeg vigyorogva tájékoztatta, hogy egyikük sem John Leyton miatt van jelen.
