Csak két nap telt el a hisztérikus London Palladium-béli este óta, de a Beatles megint szintet ugrott: mától hivatalos, hogy a november 4-ei királyi varieté gálán, a minden évben megrendezésre kerülő Royal Variety Performance-en ők is színpadra lépnek. Brian Epstein eddig ügyesen titkolta az augusztusban megköttetett szerződés létezését, de mostanra nincs ok a szemérmeskedésre; már-már a királynőnek lenne ciki, ha a rangos esemény nélkülözné a mai Nagy-Britanniát lázban tartó, jól öltözötten pofátlan négyesfogatot.
A Beatles körüli őrület napról napra csak fokozódik: bálványozóik már a jegyárusítás megkezdése előtt sátrat vernek a pénztárak előtt, hogy biztosan bejuthassanak egy koncertre, de nem ritkák a rajongó-rajongó és a rajongó-rendőr összecsapások sem. A fellépések során pedig már szinte normális, hogy az önkívületben sikoltozó lányok közül néhányat mentővel kell elvinni.
Látott már a világ elvakult rajongást, Frank Sinatra vagy Elvis Presley például tudna mesélni a körülöttük olvadozó hölgykoszorúról (sőt, már Liszt Ferenc fanatikus rajongói sem feltétlenül várták meg a darab végét a tetszésnyilvánítással, majd összegyűjtötték hátrahagyott hajszálait), de ezt a napról napra nagyobb tömegeket maga alá gyűrő őrületet semmi eddig tapasztalthoz nem lehet hasonlítani, és az sem látszik, hogy meddig tart.
Érthető, hogy már nemcsak a zenei magazinok, hanem a Sunday Times, a Daily Express vagy a Radio Newsreel riporterei is interjúért állnak sorban a Beatles sajtósánál, de Tony Barrowék egyelőre nem képesek szervezetten eleget tenni az exponenciálisan növekvő médiaérdeklődésnek.
Helyesbítés
Vasárnap éjszaka a „Beatles-hisztéria” szókapcsolattal próbáltuk leírni a definiálhatatlan jelenséget, ami az együttes körül zajlik. A Daily Mirror találóbb kifejezéssel állt elő: ez bizony Beatlemánia. Ha nem copyrightos, mától mi is így hivatkozunk rá.
