McCartney szemrebbenés nélkül válaszolt így arra a műsorvezetői kérdésre, hogy bulival ünnepelték-e a 21. születésnapját (0:09-től):
A szerda esti rádiófelvételen még remélhette, hogy titokban tartható az incidens, de mire ma délelőtt a műsor adásba került, a Daily Mirror olvasói már pontosan tudhatták, hogy nem annyira sikerült „pompásan” az ünneplés. (Ahogy arról beszámoltunk, McCartney kedd esti születésnapi partyján Lennon rátámadt az együttes régi barátjára, Bob Woolerre, aki súlyos sérüléseket szenvedett.)
A Beatles betáblázott naptára gondoskodik róla, hogy túllépjenek az ügyön, és egyelőre úgy tűnik, a média sem akarja kikészíteni őket. Olyannyira nem, hogy Lennon tegnap a BBC Juke Box Jury című tévéműsorába volt hivatalos, mint zsűritag, s nem merült fel, hogy a csatorna lemondaná a meghívást. A verekedésről nem volt szó, de Lennon nem lenne Lennon, ha nem gondoskodott volna arról, hogy ezt a műsort is emlékezetessé tegye – hogy hogyan, arról nem beszélhetünk a jövő szombati sugárzás előtt.
A felvétel 21:15-ig tartott, a Beatlesnek viszont 22:30-kor már Walesben volt koncertje. Mit volt mit tenni, Epstein helikopterrel hozatta át Lennont Londonból, hogy ne kelljen lemondani a 250 fontot fialó fellépést (a gép csak 100-ba fájt).
Szintén jövő szombaton kerül majd adásba az ABC ma délelőtt rögzített tévéfelvétele. Még az sem kizárt, hogy a két csatorna adása fedi majd egymást; pár hónapja a fele királyságukat odaadták volna egy tévészereplésért, most meg már nehéz lesz úgy bekapcsolni a tévét, hogy ne a Beatles legyen a képernyőn.
Minden jel arra mutat, hogy az együttes szekerét nem állítja meg, de még csak nem is lassítja le a kedd esti verekedés. A ma délelőtt elhangzott (a botrány másnapján készült) négy dalból sem hallatszik ki semmiféle válságjel. Az A Taste of Honey-t talán még sosem játszották ilyen pontosan (a dal végén a kiállásnál korábban rendre siettek), a súlytalan Thank You Girl pedig mintha mostanra érett volna csak össze:
Meglepően lendületesen indul a dal, a középrészt Harrison teszi ütemessé, McCartney basszusjátéka pedig nem csak a semmilyenre sikerült stúdiófelvételhez képest figyelemreméltó. Az utolsó néhány ütem már-már rockos örömzenélésbe csap át, és a lezárás is eltér a lemezen hallhatótól.
A Some Other Guy megunhatatlan, és ezt a tagok is így gondolják; aki lemaradt a tavaly nyári tévéfelvételről, most még kraftosabb verziót hallhat:
Érdekes módon a mai felhozatalból épp a hetekig éllovas From Me To You a legkevésbé emlékezetes:
