Nem kell szeretni a Beatlest. Ma minden róluk szól, de könnyen lehet, hogy holnap már csak egyek lesznek a tegnap divatjai közül. Az együttes körüli mániákus felhajtás közepette szentségtörésnek számít, ha bárki kritizálni merészeli a zenéjüket, pedig lenne rajta mit. (Az is a fanatikus rajongók malmára hajtja a vizet, hogy a Beatles ellen felszólalók között felülreprezentáltak a komplett idióták, lásd a cincinnati bíró esetét.)
Amikor az ember minden megnyilvánulását ováció fogadja, két dolgot tehet.
Az egyik, hogy nem kockáztat, élvezi a kitüntetett helyzetet, amíg lehet. Ha belehallgatunk az épp zajló amerikai turnéjuk valamelyik állomásába, úgy tűnhet, a Beatles is ezt az utat választotta: ugyanazok a számok minden fellépésen, flegma felkonfok, gyakran a mélyebbnek mondott dalok elröhögése (a Hollywood Bowl-béli koncert az üdítő kivétel).
A másik, hogy kilép a komfortzónájából, és kihasználja, hogy súlya van a szavának. A Beatles tagjai, ha nem is gondolták végig, az elmúlt hetekben ezt tették. Véghezvittek valamit, ami túlmutat a szórakoztatóipar világán: sikeresen megakadályozták, hogy a fekete közönséget elkülönítsék a Jacksonville-i fellépésükön.
Forrás: The Beatles Interviews
A múlt heti philadelphiai koncerten – néhány nappal a több mint 300 sérültet követelő etnikai alapú zavargások után – ugyanis feltűnt nekik, hogy a közönség soraiban kizárólag fehér rajongók sikítoznak. Nyilvánvaló volt, hogy ez nem a véletlen műve, és világossá tették, ez nem fordulhat elő többet az ő fellépéseiken. Mikor a fülükbe jutott, hogy Jacksonville-ben a fehér és fekete közönség elválasztására készülnek, garanciát kértek a szegregáció felfüggesztésére, máskülönben lemondják a koncertet.
Lennon úgy fogalmazott, „sosem játszunk szegregált közönség előtt, és most sem fogunk. Inkább hagyjuk veszni a gázsinkat.”
A történetben az az igazán imponáló, hogy szó sincs megtervezett közéleti szerepvállalásról, átgondolt imázsváltásról. Egyszerűen hangot adtak ösztönös felháborodásuknak, és nem mérlegelték, hogy ezzel akár még veszíthetnek is. McCartney már két héttel a philadelphiai eset előtt, egy rádióinterjúban ostobaságnak nevezte a szegregációt, és teljesen magától értetődően beszélt arról, hogy nem lehet emberekkel állatként bánni. Amerikában ez nem ennyire evidens.
A Beatles célt ért: a tegnapi koncert vegyes közönség előtt zajlott le, ami akkor is hatalmas eredmény, ha tudjuk, a szervezők azért engedtek kénytelen-kelletlen a liverpooli négyes fogatnak, mert nem vállalták egy Beatlemániában szenvedő, kielégítetlen rajongóhaddal való közelharc kockázatát. A fellépés így sem lehetett tökéletes, néhány ezer jegytulajdonos nem jutott el a helyszínre, mivel időközben Dóra hurrikán is tiszteletét tette Jacksonville-ben.
A menedzsment egyébként egyáltalán nem ellenezte az együttes határozott kiállását, sőt, azt tervezik, hogy legközelebb szerződésben rögzítik, hogy nem tűrik a szegregációt. Respect.
