Tisztelt Mr. Epstein, Kedves Brian!

Mint tapasztalt lemezbolt-tulajdonoshoz, a zeneipar törvényszerűségeivel tisztában lévő, józan emberhez fordulok Önhöz. Ha letakarnánk az alábbi grafikon címét, és csak azt tudnánk, hogy ez a táncoló kígyó egy (első) kislemez helyezésének hétről hétre történő változását ábrázolja, mit olvasna ki belőle? 

A november eleji visszaesés után vajon minek a hatására indult el a lemez újra felfelé? Hogyan történhetett ez meg újra december elején és végén? Találkozott már valaha ahhoz hasonló jelenséggel, hogy egy leszálló ágban lévő „sláger”, háromszor is új lendületet vesz, ráadásul mindegyik alkalommal a korábban legjobbnak hitt értéket is túlszárnyalja?

Komolyan érdekelne, mivel tudja mindezt megmagyarázni, hiszen – nyilván egyetért – legalábbis szokatlan az ilyesmi a maga szakmájában.

Kérem, ne értse félre, Önt senki sem gyanúsítja semmivel. Természetes, hogy egy menedzser mindent megtesz istápolt együtteséért. A lemezboltos kapcsolatháló kihasználásáért sem érheti Önt rossz szó. Azt pedig senki sem állítja (egyelőre) teljes bizonyossággal, hogy látta volna az Ön által állítólag ezrével felvásárolt Beatles-kislemezeket whitechapeli raktárában. Az ártatlanság vélelme Önnek is kijár, természetesen.

Csak azt kérem, nyugtassa meg együttesének rajongóit, hogy létezik egyszerre ésszerű és erkölcsileg is kikezdhetetlen magyarázat arra, ahogy majd’ három hónap alatt sikerült a Love Me Do-nak felkacskaringóznia a 17. helyre!