A Beatles tegnap rém kellemetlen helyzetbe hozta Roy Orbisont a manchesteri Odeon Theatre-ben. Az az Orbison, aki Lennonék egyik legbálványozottabb előadója, és akivel a közös turné lehetőségének felmerülésekor egy emberként szeppentek meg, maroknyi közönség előtt kényszerült játszani. Nem azért, mert nem keltek el a jegyek, hanem azért, mert a koncert első felében fellépő Beatles, miután hét egész dalból álló repertoárját letudva lejött a színpadról, maga után vonzotta szinte az egész közönséget. A sikítozó rajongók kicsődültek az utcára, hátha letámadhatják az öltözőből távozó együttest – de ahogy Orbisonnak, nekik sem volt szerencséjük. Gyanúnk szerint az amerikai kérni foga, hogy a turné hátralévő állomásain ő kezdhesse a showt.
A friss Daily Expressben egyébként egy bizonyos Derek Taylor írt a Beatles fellépéséről a szerkesztőit is meglepően jó kritikát. Előtte csak divathullámnak hitte, de Taylor – ahogy másfél évvel ezelőtt Brian Epstein is – azonnal az együttes bűvkörébe került, amint a saját bőrén érezte a Beatles élő produkciójának frissességét. Rövid beszámolójában a „féktelenül energikus” előadást fiatalító hatású kábítószerhez hasonlítja, józannak szánt megjegyzés pedig csak egy csúszik be: „első osztályú zenész, felteszem – még –, nincs közöttük”. Akár – a közbeékelés miatt – igaza is lehet.
Forrás: Multiplus Books
Derek Taylor eredeti kritikája:
„The Liverpool Sound came to Manchester last night, and I thought it was magnificent... Indecipherable, meaningless nonsense, of course, but as beneficial and invigorating as a week on a beach at the pierhead overlooking the Mersey... I suppose there is not – yet – a first-class musician among them... Their stage manner has little polish but limitless energy, and they have in abundance the fundamental rough good humour of their native city.
Nobody could hear themselves trying to think. The act was largely drowned, but it didn't matter at all... The spectacle of these fresh, cheeky, sharp, young entertainers in apposition to the shiny-eyed teenage idolaters is as good as a rejuvenating drug for the jaded adult.”