Harminchét nappal a felvétel után mától a boltokban a Beatles harmadik kislemeze, a From Me To You, B-oldalán a Thank You Girl-lel:

A rájátszások után azt írtuk, „már csak a produceren múlik, mit ollóz össze a nyersanyagból”. George Martin ezúttal sem okozott csalódást. A gördülékeny végeredmény alapján akár azt is gondolhatnánk, hogy az együttes egyetlen levegővel feljátszott produkcióját halljuk, valójában Martin sokáig szöszölt a szalagokkal, hogy kihozza belőlük a maximumot.*

Nem mintha ne tette volna szívesen; a visszahallgatások során csak megerősödött benne, amit már az idei felvételek során is érzett: ez a McCartney és ez a Lennon hónapról hónapra jobb dalokat hoz a stúdióba, ráadásul egyre kevesebb energiabefektetéssel. A Love Me Do-t Martin még ejtette volna, elsőre a Please Please Me-t is visszadobta átdolgozásra, a nagylemezfelvételre beeső új számoknak viszont azonnal látta a helyét a korongon – tudva persze, hogy azoknak csak mellékszerep jut. A From Me To You ehhez képest új minőség: egy fél óra alatt összedobott biztosnak tűnő sláger, ami szakmailag is figyelemreméltó, elsősorban falzettes oktávugrásainak és a középrész váratlan mollba ereszkedése okán.

 

Forrás: JPGR

A dalt már élőben is nagy kedvvel játsszák, és nyíltan kimondják, hogy nem kevesebbet várnak tőle, mint hogy gyorsan a listák élére ugorjon. A Record Retailer-nél egyébként épp a mai napon az a How Do You Do It? érte el a csúcsot, amelyet a Beatles alig győzött elutasítani, de egy másik Brian Epstein patronálta társaságnak, a Gerry & The Pacemakers-nek nagyon is bejött:

Ettől még a Beatlesnek semmi oka nincs megbánnia a döntését: bár melósabb, saját számokkal menetelni sokkal szexibb, mint más szerzők dalaival befutni. A jegyzőkönyvbe mindenesetre vegyük fel, hogy a How Do You Do It?-ben sikerszagot szimatoló George Martinnak már megint igaza lett.

*Producernövendékek és mindent tudni vágyók kedvéért nem hallgatjuk el, hogy a From Me To You végleges keverése a következő alapanyagokból (amelyek itt meghallgathatók) állt össze: a bevezető két sor a tizenkettedik felvételről származik, ez után kúszik be a nyolcadik; a középrésztől kezdve a kilencedik felvétel szól, hogy aztán a tizedik kódájával fejeződjön be. A Thank You Girl – amit még Thank You Little Girl címen rögzítettek, de az utolsó pillanatban feltűnt, hogy a „little” szó el sem hangzik – a hatodik és a tizenharmadik felvétel összeragasztásának eredménye, kiegészülve a Lennon által később feljátszott szájharmonikával.